Back to top

Sajtószemle

Természetvédelmi, vadgazdálkodási és méhészeti összefogás az agrártámogatások megváltoztatásáért

A mezőgazdasági természeti sokféleség egyre látványosabb csökkenését felismerve a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) vezetői közös állásfoglalást írtak alá az élő rendszerek védelméért, az agrárium jövőjét meghatározó agrártámogatások természetbaráttá tételéért – közölték a szervezetek az MTI-vel szerdán.

Az Agrárminisztérium anyagilag támogatja a hazai magyartarka állomány genom tenyészérték vizsgálatát

Az Agrárminisztérium 150 millió forinttal támogatja a magyartarka szarvasmarha fajta genom vizsgálatát. Az ennek köszönhetően létrejövő modern, XXI. századi tenyésztési program segítheti a kiemelkedő értéket képviselő fajta nemzetközi versenyképességének növekedését és tenyésztőinek jövedelmezőbb munkáját.

Kuvaszokkal védik jószágaikat a nagyragadozókkal szemben

Az utóbbi évek tendenciái azt mutatják, kezdenek visszatérni hazánk területeire a korábban eltűnt nagyragadozók – a medvék, farkasok és hiúzok. Noha e fajok a legritkább esetben támadnak emberre, a haszonállatok elejtésével károkat tudnak okozni a gazdáknak. Éppen ezért kulcsfontosságúak az esetleges támadásokra való felkészülést segítő kezdeményezések, melyek kiváló példája a Kuvasz-Őr Program.

Ne csak beszéljünk róla, tegyünk is érte! – aktívan a fenntarthatóságért

A héten megrendezésre kerülő Fenntarthatósági Témahéthez számos országos program is kapcsolódik. Az általános és középiskoláknak a szervezők új pályázatot hívtak életre a Legaktívabb Iskola díj néven. A legtöbb programban résztvevő eredményes iskolák pályázhatnak az elismerésért és az értékes díjakért.

Társ a vadászatban: az erdélyi kopó

Az erdélyi kopó az egyik legveszélyeztetettebb őshonos kutyafajtánk. Egyedszáma meglehetősen alacsony, genetikai állománya igencsak beszűkült, így ha nem vigyázunk rá, néhány generáció alatt végleg eltűnhet úgy a Kárpát-medencéből, mint a Kárpátok bérceiről. Pedig a benne rejlő értékek helyes kihasználásával a XXI. században is megállja helyét.

A vizes élőhelyek szorgos fenntartói

Egykor 100 ezernél is több magyar házi bivaly élt az országban, a mezőgazdaság gépesítése azonban fordulópontot eredményezett, s a rendkívüli igavonó erejéről ismert fajta szinte teljesen eltűnt a magyar vidékről. Hogy a hazai populáció mérete idővel növekedésnek indult, az jórészt a bivalyok egy másik ismérvének, a vizes élőhelyek iránti „lelkesedésének” köszönhető.

Oldalak