Back to top

Pannon méh

A Pannon méh eredetileg Szlovénia és Ausztria Pannon határvidékéről származik, és terjedt el a Világban. Változatai kiterjedten megtalálhatóak a Duna völgyében, Bécstől a Kárpátokig, az Alpok Ausztria déli részén, Szlovénián és Horvátországon át egészen a dalmát partokig. Ezt a jelleget mutatják a dél-lengyel és Kárpátok hegyi méhei is. A Pannon méh elterjedése: Magyarország, Horvátország, Szerbia, Ukrajna jelentős területe. Az eredeti területére a kontinentális klíma a jellemző, hosszú, hideg téllel és gyors átmenettel a meleg száraz nyárba. Noha az eredeti krajnai terület nem terjedt északabbra az 50. szélességi foknál, az itt kialakult tájfajták mégis a legjobban áttelelő típusok.
Fontos, hogy ezt a több mint 80 éve tudományosan is meghatározott, és közel 60 éve tenyésztői irányvonalban tartott fajtát, a Pannon méhet a jó közvetlen és közvetett tulajdonságai és elsősorban kiemelkedő termelési eredményei és jó ellenálló képességei alapján a - természetes határokat követve - őshonossá, és védetté nyilváníttassuk.
Magyarországon, a fél évszázados vizsgálatok és tenyésztői munka eredménye alapján elmondható, hogy az itt kialakult Pannon méh mint önálló fajta kiválóan alkalmas az Európában egyedülállóan közel 400 ezer ha területet borító hazai akác és egyéb méhlegelő, mint a selyemkóró, ill. a szántóföldi növények (kb. 400+400 ezer ha terület) kihasználására. A Pannon méh legjobbnak bizonyult gyors tavaszi fejlődését, gyűjtési eredményeit, kezelhetőségét, ill. lépen-maradását és csekély mértékű támadó hajlamát tekintve.