Back to top

Nem csökönyös a csacsi, hanem megfontolt

Hazánkban bőséges kínálat van a piacon ebből a kedvességén túl már nem sok hasznot hajtó állatból, ezért könnyen hozzá lehet jutni egy-egy példányhoz.
Bár a szamárhús finom és egészséges, mégis ritkán szerepel az étlapon, mert a vendégek egyelőre nem megenni, hanem inkább simogatni szeretnék a csacsit.

A tartásához különleges tudásra vagy körülményre nincs szükség, arra viszont figyelni kell, hogy az ember ne kényeztesse el ezt az intelligens négylábút. Ernst Mihályt, a Magyarországi Szamártenyésztők Egyesületének elnökét éppen akkor értem el, amikor – évtizedes szokásához híven – járta az országot, hogy felmérje a hazai szamárállományt.

Veszélyben van ez az állat Magyarországon?

– Nem, nincs veszélyben. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a II. világháború óta 3-4 ezer körül mozgott az állomány a '90-es évekig. Jelenleg az egyesület által nyilvántartott egyedek között 900 felnőtt, legalább hároméves kanca, 80 tenyészmén, és 400-500 növendék állat van, de az egyesület nyilvántartásán kívül is lehet még vagy ezer szamár. Ez a szám már csak lassan fog emelkedni. Jelenleg könnyen és jó áron, akár 100 ezer forint alatt is lehet szamarat vásárolni. Amelyik példány viszont jó küllemű, kezes, és a lóútlevele is rendben van, jóval többe kerül.

Abból a szempontból sincs változás, hogy a szamár csupán hobbiállat?

– A szamárnak ma már nincs gazdasági jelentősége, inkább az a fontos, hogy a magyar parlagi szamár fajta is tradicionális, őshonos állat, mint a magyar szürke szarvasmarha, a rackajuh, vagy a shagya-arab. A magyar állam immár 10 éve uniós forrásokat is felhasználva támogatja azokat a tenyésztőket, akik a piacképes, intenzív fajták helyett ilyeneket tartanak. Ez a támogatás nagymértékben segítette a szamártartás terjedését, fejlődését.

Azt mondta az imént, hogy nincs gazdasági jelentősége, de a tenyésztők mégis abban bíznak, hogy turisztikai haszna lehet a szamárnak.

– Nem mondanám, hogy ez a legjellemzőbb, de sok helyen, tanyán, lovasudvarban, állatsimogatóban, vagy akár egy étterem melletti karámban is találkozhatunk szamárral. Tehát leginkább azért tartják, mert helyes, kedves és jól mutat az udvarban. Mindig benne volt a köztudatban, mert minden faluban volt belőle egy-kettő, és mindig meg is mosolyogtatta az embereket. A 2000-es évek végén a Nemzeti Vágta mintájára szamárvágtát is rendeztünk – csacsi szépségversennyel egybekötve – a Balatonlelléhez közeli Rád­pusz­tán. Gyerekek ültek a szamarak hátán, és a maguk és a nézők örömére egy kört kellett menniük a pályán. Akkoriban népszerű volt ez az eseménysorozat, de sajnos néhány év után megszűnt.

Régebben a biztos járása és a nagy teherbírása miatt használták is a szamarat.

– Igen, akinek volt, az dolgozott is vele. Ahogy a kecskét a szegény ember tehenének tartották, úgy a szamarat a szegény ember lovának. Például vizet hordtak vele a kertészetekben, a nehezen megközelíthető ültetvényeken, a szőlőben használták, de csak szűk körben. Sokkal nagyobb volt a jelentősége a mediterrán országokban, ahol évezredeken át málhás állatként dolgozott, mert nagyobb hasznát vették a hegyes, meredek vidéken, mint a lónak. Nála már csak az öszvér bizonyult jobbnak, amelyről azt tartják, hogy a ló erejét és a szamár eszét örökölte.

Érdekes, hogy a szamárnak éppen az eszét örökölhette, hiszen buta állatnak tartjuk.

– Azért gondolják ezt róla, mert nem követi automatikusan az utasításokat. Óvatos és megfontolt, amit csak azok gondolnak csökönyösségnek, akik felületesen ismerik. Aki szamarat tart, az sosem mond ilyet.

Ha már a tartásról van szó, kezdőként is érdemes foglalkozni a szamárral, vagy jó, ha van már valami tapasztalata az embernek?

– Nem bonyolult a tartása, de mielőtt belefog az ember, érdemes utánaolvasni és tapasztalt tartótól, tenyésztőtől tanácsot kérni. Növényevő állat, tehát az a legjobb, ha a leendő gazdának van legelője, ahol elengedheti. A szamár biztosan meg fogja találni az élelmét, és szépen rendben is tartja azt a részt, ahol bóklászhat. Arra viszont figyelni kell, hogy télen szénával etetni kell. Valószínűleg az afrikai eredetére utal, hogy szereti a meleget, és amikor a rekkenő hőségben a többi állat keresi az árnyékot, a szamár kiterülve fekszik a porban. Utána ugyanúgy lehet tisztítani, mint a lovat: vakaróval, kefével. Szeretik és igénylik a gondoskodást, amikor például elkezdem az egyik szamaramat tisztogatni, rögtön odajön a többi is, és egymást félrelökve próbálnak a közelembe kerülni.

Úgy tudom, a szamár társas állat, és a gazdájának figyelnie kell arra, hogy ne tartsa az állatot egyedül.

– Igen, mint a legtöbb növényevő csordaállat, vagyis csoportban érzik magukat biztonságban, és így lesz normális a viselkedésük.

Mire kell figyelni, amikor az ember szamarat vásárol?

– Legtöbben fiatal állatot szeretnének vásárolni azért, hogy magukhoz szoktathassák, és ilyenkor leginkább a kutyásokra hivatkoznak. Ez azonban nem igaz a növényevő állatokra, amelyek ugyan egy idő után megismerik a gazdájukat, de ettől még felnőtt állatokat is nagyon jól lehet adni-venni anélkül, hogy rosszat tennénk velük. Időt kell adni nekik, csak pár hónapot, és teljesen beilleszkednek az új környezetükbe. A kezdő állattartóknak mindenképpen felnőtt szamarat ajánlok, mert megfigyeléssel az állattól is lehet tanulni, és azt nehezebb elrontani. A vásárláskor fel lehet mérni a felnőtt állat tulajdonságait, és a vevő biztos lehet abban, hogy az olyan, amilyennek látszik. A fiatal állat viszont olyan lesz, amilyennek neveli, és ha nem ért hozzá, akkor könnyen félrenevelheti. A lényeg az, hogy egy felnőtt szamártól sokat tanulhat a kezdő állattartó. A kezdő lovas is tapasztalt lovon tanul lovagolni.

Hogyan lehet elrontani egy szamarat?

– Leggyakoribb hiba, hogy sokat babusgatják, simogatják, különösen a fejét és a száját, mert kedves, puha, szőrmók állat. Egy 30-50 kilós csikó tényleg nagyon kedves tud lenni, még akkor is, amikor felágaskodik az emberre. De amikor 2-2,5 mázsás korában próbálja ugyanezt csinálni, az már nem jó. Vagy aranyos, amikor kiskorában csipdelődik, de de egy felnőtt szamár harapása már nem az, és szegény nem érti, hogy ha egy fél éve még lehetett, akkor most miért nem engedik.

Mennyibe kerül egy csikó?

– Változó, 50-80 ezer forint között már lehet találni, és érdemes olyan helyről – például egyesületi tagtól – vásárolni, ahol jó szakmai háttérrel és megfelelő tartási körülményekkel rendelkeznek. Természetesen az egyesület is segít a tanácsaival azoknak, akik az első lépések megtételén gondolkoznak.

Akik már ettek, azt mondják, hogy finom a szamárhús. Népszerűvé válhatnak Magyarországon a szamárból készült ételek?

– Közép- és Kelet-Európában nem elterjedt szokás a lófélék fogyasztása, inkább a Földközi-tenger országaiban van ennek hagyománya. Ha mégis fogyasztják nálunk, akkor elsősorban kolbászba, szalámiba keverik, és aki kóstolta már, azt mondja, nagyon jó, mert nem zsíros és semleges ízű, jól fűszerezhető. Néhány étteremben már van az étlapon szamárpörkölt, steak és ragu, és úgy tűnik kedvező a fogadtatása. Egyesületi vezetőként és tenyésztőként is támogatom a szamárhús fogyasztását, mert ez az egyik előremozdítója a minőségi állattenyésztésnek. A továbbtenyésztésre alkalmatlan egyedek így hasznosíthatók.

A szamártej népszerűbb lett idehaza?

– Fogyasztják, de csak szűk körben, mert nem egyszerű a szamár fejése, kevés tejet ad, ami miatt igen drága. Pedig összetétele alapján a szamártej – és a lótej – közelebb áll az anyatejhez, mint a kérődzőké, tehát alkalmasabb annak pótlására is. Viszik is azok a szülők, akik rászorulnak, és ki tudják fizetni a több ezer forintos literenkénti árat.

Forrás: Kistermelők Lapja
2021.03.29.