Back to top

Méhész fórum a NAK szervezésében

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szervezésében 2018.11.10-én Méhész Fórumot rendeztek Jászberényben, melynek témája a napraforgó virágzása alatt tapasztalt méhpusztulás volt.

A szakmai fórumon elsőként Molnár Ferenc szaktanácsadó szólalt fel. Felhívta a figyelmet arra, hogy már repcén komoly gondok mutatkoztak, és a legnagyobb méhpusztulás a 4-es főúttól délre történt. Méhmérgezéssel kapcsolatban a legtöbb bejelentés Jász-Nagykun-Szolnok megyéből érkezett (összesen 111 eset).

Jordán László, a NÉBIH Növény-, Talaj- és Erdővédelmi elnökhelyettese a méhpusztulások hatósági szempontjait ismertette. Elmondta, hogy a méhészt jogszabály kötelezi a méhmérgezés bejelentésére. Felhívta a figyelmet arra, hogy mindenki jelentse, ha ilyen jellegű problémát észlel, ugyanis minél több bejelentés érkezik, annál pontosabb képet tudnak alkotni a mérgezésekről és azok okairól. Elmondta, hogy 2018-ban és a követő években nem kapnak eseti engedélyt a neonikotinoidokkal csávázott, méhek által látogatott kultúrák (repce, kukorica, napraforgó). Azonban megnyugodni korai lenne, ugyanis több hozzászóló jelezte, hogy tud olyan forgalmazót, aki most is árul ilyen vetőmagot, illetve egyes gazdák otthon, önmaguknak csávázzák a magokat.

A szakmai program folytatásaként Dr. Hegedűs Dénes, az OMME elnökhelyettese, több, külföldön végzett tudományos kísérlet eredményét ismertette. Ezek egyike szerint a méhcsaládon már akkor is mutatkoztak a CCD jelei, ha az egyes neonikotinoidok kimutathatósági határértékének csupán 100-ad részét etették fel velük.

A fórum záró előadásában Dr. Tóth Péter méhészeti szaktanácsadó a nyári méhpusztulásokkal kapcsolatos adatokat elemezte. A növény zöld részeiben, később pedig a virágzat szöveteiben vizsgálták a szermaradványokat. A tapasztalatok alapján a virágzást megelőzően a csávázószer kimutatható volt a növények zöld részeiben, de a virágzás alatt sem a virágzat sem más szövetek nem tartalmaztak neonikotinoidokat. Az elgondolkodtató, hogy a táblákban található pocsolyák vizében minden esetben kimutatható volt a szermaradvány még augusztus végén is. A méhpusztulások lehetséges okaiként a márciusi hideget, a júniusi hidegfrontot, a későn induló tavasz miatt elhúzódó vetéseket, a nagy meleg miatti korai virágzást (a tenyészidő befolyásolhatja a szermaradványok kimutathatóságát), és a szabálytalan permetezéseket jelölte meg.

A fórum végén a résztvevők által feltett kérdésekre válaszoltak a szakértők.

A Haszonállat-génmegőrzési Központot a rendezvényen Donkó Kata Sára, a HáGK Méhészeti és Méhbiológiai Intézet munkatársa képviselte.