Teljes futamidőre elnyert összeg: 336.082.002 Ft

Konzorciumi partner: Szent István Egyetem

Résztvevők a HáGK részéről: Patakiné Dr. Várkonyi Eszter, Dr. Liptói Krisztina, Dr. Barna Judit, Dr. Hidas András, Dr. Bodzsár Nóra Váradi Évi, Sztán Nikoletta, Edviné Meleg Erika, Dr. Lehoczky István, Zöld Orsolya, Drobnyák Árpád, Rövidné Kovács Krisztina, Dr. Kissné Dr. Do thi Dong Xuan, Barta Ildikó, Kovács Judit, Dr. Bódi László, Kollárné Jilly Sára, Osztrogonácz Kitti.

Célkitűzések:

A HáGK több mint egy évszázados működése során mindvégig jelentős szerepet vállalt a magyarországi kisállattenyésztéssel kapcsolatos génmegőrzési, kutatási, nemesítési, oktatási és szaktanácsadási feladatok ellátásában. Területén és gondozásában található Magyarország egyetlen in vivo baromfi génbankja, melyben 14 magyar őshonos baromfifajtát tart fenn. Egy közös francia- magyar kutatási pályázat keretében kialakításra kerül 2013-ban egy in vitro génbank, amely az őshonos magyar baromfifajták genetikai anyagát (sperma, embrionális sejt és szövetminták) fogja tárolni. Ahhoz, hogy az itt tárolt minták a későbbiekben biztonságosan felhasználhatóak legyenek, szeretnénk egyes szaporodásbiológiai kérdéseket megválaszolni, új mélyhűtési módszereket kidolgozni, illetve az eltárolt minták és a szülő populációk genetikai anyagát karakterizálni, hogy a génbank hatékonyságát javítsuk. A projekt keretében vizsgáljuk a tojásban kimutatható spermiumkoncentráció és az embrióelhalások közötti összefüggéseket, továbbá új ondómélyhűtési protokollokat dolgozunk ki különböző nem permeábilis ozmoprotektív anyagok alkalmazásával egyes baromfifajokban. Kidolgozzuk néhány, eddig még nem vizsgált faj embrionális sejtjeinek mélyhűtési protokollját. Vizsgáljuk a naposkori ivarszerv szövet átültetéskor jelentkező tisztázatlan hátterű összeférhetetlenséget és megfelelő donor-recipiens kombinációkat dolgozunk ki. A génbankok tárolókapacitása korlátozott, ezért a fajták előzetes karakterizálásával meghatározzuk azt a 4-6 markert, amelyek segítségével a betárolni kívánt mintákat kiválasztjuk. Fontosnak tartjuk, hogy olyan állományok kerüljenek az ökotermelők kezébe, amelyek az import szója nélküli takarmányokon is jól fejlődnek és termelnek, ezért a Corvinus Egyetem Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék kezelésében lévő ökoterületen nevelési és etetési kísérleteket végzünk, hogy az ökológiai gazdálkodáshoz legjobban alkalmazkodott állományokat alakítsuk ki.

 

A KTIA projekt részfeladatainak eredményei

1.    A spermamélyhűtés hatékonyságának növelése különböző nem permeábilis ozmoptrotektív anyag (pl: szaharóz, trehalóz, betain hidroklorid), ATP és koleszterin kiegészítés segítségével házityúk és gyöngytyúk fajban:

A baromfi ondómélyhűtés fejlesztésére irányuló részfeladatban a különböző nem permeábilis ozmoprotektánsok és az ATP hatásának tesztelése alapján sem a betain, sem a trehalóz-szacharóz kombináció, sem a kétféle módon applikált ATP kiegészítés nem tudta szignifikáns mértékben javítani a spermiumok túlélését egyik vizsgált baromfifaj esetében sem. Jóllehet, a trehalóz-szaharóz kombinációjával történő kiegészítések mind a tyúk, mind lúd faj esetében valamivel hatékonyabbnak bizonyultak.

2. Az inszeminált spermium mennyisége és az embrióelhalások közötti összefüggések vizsgálata házityúk, gyöngytyúk és lúd fajban:

Az inszeminált spermiumszám és a korai embrióelhalások közötti összefüggések vizsgálatára irányuló részfeladatban mindhárom vizsgált baromfifaj esetében a gyakorlatban alkalmazott inszeminálási dózisok emelésével nem növelhető tovább a termékenység és nem emelkedik a korai embrióelhalás; alacsony spermiumkoncentrációk esetében a nagyon korai fejlődési fázisban levő embriók elhalása szignifikánsan nőtt; lúd és gyöngytyúk esetében házityúkhoz képest tized annyi spermium inszeminálásával megfelelő termékenység érhető el.

3. In vitro génbank betárolt mintáinak genetikai tipizálása:

 Génbanki baromfi állományainkat mikroszatellit markerekkel vizsgáltuk meg; tyúk esetében 17 markerből 11, pulykánál 13-ból 3, lúdnál 15 lókuszból 5, kacsában 14 markerből 8, gyöngytyúknál 11 mikroszatellitből 2 bizonyult populációazonosításra alkalmas markernek. Fajtákra jellemző, specifikus marker készleteket sikerült felállítanunk, melyek segíthetnek a génbankba tárolni kívánt minták kiválasztásában, ezzel javítva az in vitro génmegőrzés hatékonyságát, és sikeresen tipizáltuk azokat a már optimalizált markerkészletekkel.

4. Különböző embrionális sejttípusok eltárolásának lehetőségei; mélyhűthetőségének vizsgálata:

A baromfi embrionális sejtek mélyhűtésére irányuló részfeladatban kidolgoztuk az őshonos magyar házityúk fajtáink, a réz- és bronzpulyka, a fodrostollú magyar lúd és a magyar parlagi gyöngytyúk embrionális blasztoderma sejtjeinek lassú mélyhűtését. Megállapítottuk, hogy se a házityúk fajtáink, se a két pulykafajta embrionális sejtjeinek mélyhűthetősége között nincs különbség. Amennyiben a fajok közötti különbséget vizsgáljuk, megállapítható, hogy az élő, friss sejtek aránya a pulykánál szignifikánsan alacsonyabb volt a másik két fajhoz képest (p≤0,01). A DMSO hozzáadása után a lúd élő sejtaránya szignifikánsan meghaladta a tyúkét és a pulykáét (p≤0,01). A túlélést megvizsgálva azonban sem a szalmák, sem az ampullák esetében nincs különbség a három faj között. Kidolgoztuk továbbá a házityúk őscsírasejtek (PGC) fenntartását szövettenyészetben és mélyhűtési módszerét, amit különböző immunfestésekkel és a sejtek visszaültetésével is bizonyítottunk.

5. Naposkori ivarszerv szövetátültetés donor-recipiens kombinációinak optimalizálása házityúkban.

A naposkori ivarszerv-szövet átültetésére irányuló részfeladatban kidolgoztuk a naposkori ivarszerv-szövetek hatékony vitrifikálási eljárását. A mélyhűtött-felolvasztott szervek megtapadtak, fejlődésnek indultak és ivarsejteket képeztek. A sárga magyar/fehér leghorn donor/recipiens pár a génmegőrzésben sikeresen alkalmazható. A genetikai távolságra alapozva újabb őshonos fajták megőrzése válik lehetővé. Kizártuk az immunológiai összeférhetetlenség lehetőségét a párokban. Fagyasztott/felolvasztott szervekkel sikeres beültetéseket hajtottunk végre. A korai ivarszerv-szövet átültetés műtét egyszerű körülmények között, kiváló hatékonysággal végezhető.

6. Nyúl sperma mélyhűtés hatékonyságának növelésére irányuló genetikai és spermatológiai vizsgálatok:

A magyar óriásnyúl spermamélyhűtésére irányuló részfeladatban in vitro élet- és feltételezett termékenyítőképességi vizsgálatok (motilitás, CASA, IVF, Kovács-Foote festés) igazolták, hogy az általunk módosított Besenfelder féle spermamélyhűtési eljárással történő génbanki eltárolással jó minőségű termékenyítő anyagot lehet fenntartani hosszú távon. Megfelelő beszoktatás után a magyar óriás fajtánál a spermavétel sikeresen megoldható, a kidolgozott, projekthez mellékelt módszertani leírás alapján a mélyhűtés sikeresen végrehajtható. A kísérletek során a kórokozó mentesség szempontjából új megoldást javasoltunk, a tojás alapú hígító csíramentesített tej (1,5% ESL) alapra történő kiváltásával. Elvégeztük spermaminták liofilizálását, és megkíséreltük a fagyasztva szárított spermiumokkal történő spermiuminjektálás kivitelezését, amihez ki kellett dolgozni az in vitro fertilizáció technikáját is.

 

Zárókonferencia

2016. június 30-án Gödöllőn, a SZIE Kis Rektori Díszteremben került sor a Szent István Egyetem, Kertészettudományi Kar, Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszéke és a Haszonállat-génmegőrzési Központ közös szervezésében a projekt záró konferenciájára (hivatalos program, fotók).

 

USZT       Mo_megujul