A kutatócsoport tevékenységi köre
A kutatócsoport három fő tevékenységi kört ölel fel: molekuláris- és citogenetikai, szaporodásbiológiai, valamint embrionális sejtmanipulációs és fejlődésbiológiai vizsgálatokat. Ezeket jelenleg elsősorban őshonos és intenzív baromfifajokon végzi, de lehetőség van vadmadarak, emlős és halfajok, kétéltűek és hüllők, illetve méhek vizsgálatára is.
Alap és alkalmazott kutatási feladatokat egyaránt ellát, szem előtt tartva a mezőgazdaság igényeit, a tenyésztők problémáit. A meglévő laboratóriumi kapacitással, illetve a több évtizedes szakmai tapasztalattal képes a tenyésztés, a génmegőrzés, a fenntartható fejlődés, a biodiverzitás, valamint klímaváltozás terén felmerülő komplex kérdések megoldására.
Meghatározó feladata a magyar baromfi „in vitro” génbank fenntartása és fejlesztése, amely spermium, embrionális sejt, valamint korai ivarszerv szövetek fagyasztásával Magyarországon, de Európában is egyedülálló. Mint „ex situ” génmegőrzési tevékenység, kapcsolódik az EU agrár-környezetvédelmi, és az extenzív termelés támogatási céljainak megvalósításához.
Hat hazai őshonos tyúkfajta kilenc populációja vett részt jelen tanulmányban, melyek a sárga, fehér, kendermagos magyar, valamint a fekete, fehér és kendermagos erdélyi kopasznyakú fajták. Védelmük napjainkban egyre nagyobb jelentőségű, hiszen az intenzív fajták kiszorítják azokat a genotípusokat, melyek nagy variabilitással, egyedülálló tulajdonságokkal rendelkeznek. A fajtákat kis létszámban, zárt populációkban, gyakorlatilag állami támogatás nélkül igyekszik fenntartani alapvetően három intézmény több mint 30 éve.
Az agrárstratégia kiemelt jelentőségű területe a nagy genetikai értékeket képviselő hagyományos háziállatfajok és fajták hosszú távú megőrzésének támogatása. A Magyarországon régóta honosult gyöngytyúk faj parlagi változatának fenntartását támogatja az ondó hatékony mélyhűtése is.
Vizsgálataink célja az volt, hogy találjunk egy olyan, a génmegőrzés gyakorlatában használható módszert, amellyel a nőivar genomja megőrizhető. Elsősorban Song és Silversides munkái keltették fel az érdeklődésünket, mivel bebizonyosodott, hogy baromfiban ivarszervi kimérák jönnek létre a napos kori ivarszerv-szövet transzplantáció után, amelyek felnőtt korban képesek ivarsejtek termelésére. Ekkor a madár petefészek fagyasztható, mivel szerkezete nagyon hasonlít a felnőtt egér petefészekhez. A legnagyobb előnyt az jelentené, hogy már F1 generációban visszakapjuk a teljes donor genomot.
A sperma mélyhűtésével csak a hím genom megőrzése lehetséges, amelyből csak hat keresztezéssel nyerhető vissza teljes mértékben a megőrzendő fajta genetikai anyaga. Az elmúlt 25 évben a korai csirke embrió manipulációs technikák annyit fejlődtek, hogy lehetővé teszik a mélyhűtött blasztodermális sejtek felhasználását az egész genetikai anyag megőrzésében. A lassú mélyhűtési eljárások jól kidolgozottak, de blasztodermális sejtek vitrifikációjáról nincsenek irodalmi adatok. Kutatásunk célja olyan vitrifikációs eljárás kidolgozása volt, amely alkalmas nagy mennyiségű embrionális sejtszuszpenzió kezelésére és tárolására. Ugyanis a sikeres kiméra előállításhoz nélkülözhetetlen a nagyszámú életképes embrionális sejt. Vizsgálataink összhangban vannak a megalapítandó Magyar Baromfi Génbank céljaival is.