Back to top

Génmegőrzés hazánkban

A génbank növények, állatok és mikroorganizmusok olyan faj- és fajtagyűjteménye, amely a különböző vad és nemesített fajok és fajták genetikai információkészletét hivatott megőrizni. Ma már világszerte a botanikus kerteken, az állatkerteken, a növénynemesítési fajtagyűjteményeken kívül olyan új tárolási technikákat is kialakítottak, amely szervek, szövetek, ivarsejtek hosszan tartó konzerválására szolgál.

Hazánkban a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ (NBGK) 2019. június 1-jei hatállyal alakult mint a hazai növényi sokféleség, valamint a haszonállat-génvagyon génbanki védelmének, megőrzésének és fenntartható hasznosításának intézménye.

A világszinten elismert színvonalas génbanki munka egyrészt Gödöllőn, az NBGK Haszonállat-génmegőrzési Intézetében folyik, ahol a hazai és a nemzetközi tenyésztési-génmegőrzési és koordinációs feladatokat végzik az őshonosként védett magyar haszonállatfajták (kiemelten a kisállatfajták és a pannon méh) védelme és az érintett hazai tenyésztőszervezetek szakmai támogatása érdekében. Másrészt Tápiószelén, az NBGK Növények Génmegőrző Intézetében (korábbi Növényi Diverzitás Központ), ahol teljes körű a növényi génmegőrzés, ellátják a hazai kultúrnövény génforrás-megőrzés bázisintézményi feladatait, genetikai tartalékként őrzik a haszonnövények és vad növényfajok génforrásait, felkutatják, felmérik és gyűjtik a szántóföldi, zöldségnövény, gyümölcs és szőlő, valamint a hazai kultúr- és természetes flóra genetikai erőforrásait, különös tekintettel a magyar tájfajtákra és a hazai flóra mezőgazdasági, élelmezési, illetve természetvédelmi szempontból fontos elemeire.

A tápiószelei génbank múltja egészen a 20. század közepéig nyúlik vissza: a hagyományos és tájfajták gén­állományát 1959-ben kezdték begyűjteni, az akkor alakult Országos Agrobotanikai Intézetben Jánossy Andor vezetésével. Céljuk a nagyüzemi termesztés miatt háttérbe szoruló fajták fenntartása volt. A korai években a gabonákra, kukoricára, lucerna- és vörösherefajtákra koncentráltak, majd figyelmük fokozatosan kiterjedt a kertészeti növényekre is. 1973-ban épült fel az intézet első hűtött magtárolója, és kezdődött el a nemzetközi szabványoknak és szakmai elvárásoknak megfelelő génbank kialakítása. Többszöri átszervezés után 1993-ban Holly László vezetése mellett megerősödtek a külföldi kapcsolatok a különböző társintézményekkel, így Magyarország is csatlakozhatott olyan nemzetközi szervezetek munkájához, mint a FAO vagy az ICPGR.

Napjainkban, a kifejezetten erre a célra épített hűtőtárolókban, 0 és mínusz 20 Celsius-fokos hőmérsékleten 1757 növényfaj 134 712 mintáját őrzik. Ennek a 40%-át a gabonafélék, 20%-át zöldségfélék, 20%-át maghüvelyesek alkotják, a maradék 20%-ot pedig a gyógy- és fűszernövények, dísznövények, vad fajok, szőlő és gyümölcsfajok teszik ki. Az intézet 300 hektáron működik, ahol változatos talajtípusok és mikroklíma teszi lehetővé, hogy a különböző növényfajtákat a legmegfelelőbb körülmények közt tartsák, ugyanis a növények mindig az eredeti élőhelyükhöz legjobban hasonlító körülmények között tudják a legjobb minőségű szaporítóanyagot, vagyis génállományt produkálni.

A tápiószelei génbank feladatai nem érnek véget a felszaporítással és a tárolással. A génbanki gyűjtemények folyamatos fejlesztés alatt állnak: az intézet munkatársai gyűjtőutak alkalmával kutatják fel az addig még rejtve maradt tájfajtákat. Elvégzik azok agrobotanikai értékelő vizsgálatát és dokumentációját is. Annak érdekében, hogy ezek a fajták a köztudatból se tűnjenek el, a tételek közreadására is van lehetőség: évente kétszer, februárban és szeptemberben weboldalukon (www.mintakeres.hu) elérhető egy ajánlati lista, amiből bárki választhat magának mintaértékű mennyiségben 10 tétel vetőmagot, ami aztán saját célú továbbtermesztésre felhasználható.

Baktay Borbála, az NBGK főigazgatója 10 éve vezeti az intézményt, és kiemelt feladatnak tartja az ismeretterjesztést is, így rendszeresen megjelennek magbörzéken, oktatási intézményekben, környezetvédelmi rendezvényeken, vagy éppen az OMÉK-on. Kollégái Tápiószelén, valamint Gödöllőn szakvezetést is tartanak előzetes bejelentkezésre, így testközelből figyelhető meg ez a különleges munka.

Forrás: Kerti Kalendárium
2022.08.03.