Az atkák pusztuljanak, a méhek ne!

Napjainkban az ökológiai szempontok, a fenntarthatóság hangsúlyozása nélkül szinte el sem képzelhető egyetlen élelmiszertermeléssel foglalkozó program, vagy tanácskozás sem. A 78. OMÉK-on nemcsak biopiaci standok működtek, hanem külön konferenciát is szerveztek az egészséges élelmiszerek termelése témakörben – tájékoztatott Lucskai Attila, az FM élelmiszerlánc-felügyeleti főosztályának munkatársa.

Egyre kevésbé különül el az öko-, vagy biogazdálkodás az úgynevezett konvencionális, vagyis műtrágyát és vegyszert is használó termelési formáktól. Bizonyítják ezt azok a témakörök, amelyek nemcsak a „méregzöldnek” is becézett biogazdákat érdeklik, hanem minden magyar gazdálkodót. Ilyen például az élelmiszerhamisítás, ami egyre nagyobb gond az élelmiszertermelésben is. Gyakran emlegetik például unió-szerte a mézhamisítást. Hihetetlennek tűnik ugyan, de néhány állam annyi mézet „gyárt”, amennyit rendelnek tőle.

Az ökológiai méhészkedés kihívásaival foglalkozik Szalai Tamás, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ellenőre. A klímaváltozás nagyon érzékenyen érinti a méhészkedést, hiszen a növényfajok száma egyre csökken, miközben új, eddig ismeretlen kártevők jelennek meg Magyarországon is.A méhviaszban feldúsulnak a növényvédő-szermaradványok és a legveszélyesebb méhkártevő a varroa atka gyérítésére használt készítmények maradékanyagai egyaránt.

RÁADÁSUL MIVEL A VIASZ NEM ÉLELMISZER, EZÉRT A SZÁMTALAN MŰLÉP KÉSZÍTŐ ÁLTAL HASZNÁLT ALAPANYAG ELLENŐRZÉSE SEM LEHETSÉGES.

Bíztató, hogy néhányan önkéntesen vállalják az ellenőrzéseket, így aztán esetükben a bioviasz forog körbe-körbe.

Aggasztó a mézvizsgáló laborok közötti versengés fokozódása. Amelyik méz három éve még gond nélkül forgalmazható volt, azt napjainkban leszedethetik az áruházak polcairól. Ennek háttere: a laborok a korábbi ppm, azaz milliomod helyett már ppb, vagyis billiomod érzékenységgel mérik a maradványanyagokat.

Minthogy az ökológiai gazdálkodást többnyire az őstermelők, kistermelők űzik, ezért nagyon lényeges, hogy saját termelésű élelmiszereiket a kistermelői rendeletben meghatározott feltételekkel árusíthatják. Méghozzá mindenki a saját nevére szóló őstermelő igazolvány birtokában. Tehát családon belül sem lehetséges, hogy például a férj őstermelői igazolványával a feleség értékesítse portékájukat.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

2017.09.22