Őshonos kisállattenyésztés fejlesztése

AGR_PIAC_13-1-2013-0031

Projekt címe: Hazai őshonos állatfajokra alapozott ökológiai típusú kisállattenyésztés fejlesztése
Megvalósulás összköltsége: 848 243 300 Ft; Támogatás teljes összege: 675 263 869 Ft

A projektet végrehajtó konzorciumot vezető vállalkozás a LAB-NYÚL Tenyésztő Szaktanácsadó Kereskedelmi KFT, résztvevői a Haszonállat-génmegőrzési Központ mellett a V95 Kft. és a Kaposvári Egyetem (Állattudományi Kar).

Projekt futamideje: 2013.12.01. – 2016.05.30.

Projektünkben olyan új, félintenzív – szabadtartásra, illetve nem intenzív nevelésre alkalmas – genotípusok és a hozzájuk kötődő technológia kialakítása a cél, amelynek révén különleges minőségű termékek előállítása válik lehetővé, akár minősített ökológiai termelésben is.

A projekt egyik fontos célja a – nemzeti kincsnek tekintett – régi magyar baromfi- és nyúlfajták, továbbá halfajok újra bevonása a termelésbe, javítva ezzel megőrzésük biztonságát is. Mivel ezek a fajok/fajták hosszú időn keresztül adaptálódtak a hazai környezeti viszonyokhoz, felhasználásukkal olyan keresztezéseket állíthatunk elő, melyek a piacon található egyéb, a szabadtartáshoz, illetve a nem intenzív neveléshez kialakított genotípusokhoz képest várhatóan sokkal alkalmasabbak lesznek a szabadtartásra Magyarországon – ráadásul termékeik is közelebb állnak a hagyományos magyar, Hungarikum termékekhez.

Projektünk fontos része éppen ezért a termékek minőségének vizsgálata. Hasonló vizsgálatokat a régi magyar fajtákkal ugyan már végeztek – a Haszonállat-génmegőrzési Központ részvételével –, de félintenzív genotípusokkal, hazai körülmények között még nem.

Projektünkben olyan új, félintenzív – szabadtartásra alkalmas – genotípusok és a hozzájuk kötődő technológia kialakítása a cél, amelynek révén különleges minőségű termékek előállítása válik lehetővé, akár minősített ökológiai termelésben is.

A tyúkfaj esetében további újdonság a rántani való csirke (legkorábban 10 hetes korban, 1 kg-os élősúlynál vágott csirke) vizsgálata, mivel ez a termék Hungarikum, a nyugati országokban, ahol hasonló kutatások már folytak, nem ismert.

Az új genotípusok új, a szabadtartásban már megszokottaktól eltérő tartási és takarmányozási technológiát igényelnek. A tartás során két eltérő szempontot kell figyelembe vennünk: a szaporítás és a végtermék nevelés és hízlalás szempontjait. A régi magyar fajták szaporodása erősen kötődik a természetes szaporodási ciklushoz. A folyamatos árutermeléshez azonban szükség van a folyamatos végtermék-előállításra. Eddig nem vizsgálták a régi magyar fajtákkal előállított tenyészállományok szaporodását. Ettől a vizsgálattól új tudományos eredmények várhatók, de a megfelelő technológia kialakításának is feltétele. További feladat olyan tartástechnológia, amely a végterméket előállító tenyészállományok optimális termelését teszi lehetővé.
A HáGK feladata a projektben a különböző tyúk és pulyka keresztezések elvégzése, tesztelése. Mindkét fajban háromvonalas keresztezéseket tervezünk: a régi magyar fajtákat először intenzívebb, szapora vonalakkal keresztezzük, a szaporaság növelése érdekében, majd a keresztezett tojókat nagytestű vonalakkal keresztezzük tovább, az intenzívebb növekedés érdekében. A tyúkfajban az őshonos tyúkfajtákat (konkrétan: fogolyszínű magyar tyúk és kendermagos magyar tyúk) keresztezzük a Bábolna Tetra Kft. genotípusaival, ezeket a genotípusokat szabadtartásra alkalmas végtermékek előállítására használják. Hasonló, szabadtartásra alkalmas genotípus a pulyka fajban nem áll rendelkezésre Magyarországon, ezért a réz- és bronzpulykákat intenzív, zárt tartásban használt genotípusokkal keresztezzük, a keresztezési konstrukció egyébként azonos a tyúkfajban leírttal. Az intenzív keresztezési partnerek a NAGISZ Zrt. által tartott és forgalmazott, Hybrid Turkeys hibridek szülő vonalai.

Őshonos kisállattenyésztés fejlesztése