Back to top

Összetett oka lehetett a méhpusztulásnak

A megadott adatok alapján nem volt jelentős a kár az összes állományhoz képest. Új útmutató készült a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál a méhelhullások kivizsgálásához.

Ennek kapcsán érdeklődtünk a hivatalnál, hogyan áll a 2018-as, megyénket is érintő nagy számú elhullások kivizsgálása, illetve, hogy 2019-ben voltak-e nagyobb számú elhullások az adatok alapján.

Majd’ tízezer méhcsalád

A méhmérgezés gyanújáról tett bejelentések száma az elmúlt évek alapján általában 25-45 közé volt tehető egy-egy évben.

Ehhez képest 2018-ban 82 esetről (a 2017-es esetszám 180,86 százaléka) érkezett bejelenés a hatóságokhoz, mely kiemelkedően magasnak mondható. A méhpusztulások 124 méhészt és 9555 méhcsaládot érintettek. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) ettől jelentősen több, csaknem 500 károsultról számolt be.

Az okok kivizsgálására a Nébih széles körű tényfeltáró vizsgálatot indított. A vizsgálat a növényvédő szerek lehetséges hatásán túl minden körülményt megpróbált figyelembe venni, ami hatással lehetett a méhekre.

A vizsgálatok adatforrását az OMME kárbejelentés-adatai (169 méhészet), az időjárási adatok és a Nébih által a kárbejelentések röpkörzetében az agrotechnológiára vonatkozó felmérés adatai jelentették. Ez utóbbi során olyan méhészetek röpkörzetéből is történt adatgyűjtés (60 kontrollméhészet), ahol nem fordult elő méhpusztulás.

Az adatgyűjtés során mintegy 12 000 gazdálkodót szólítottak meg, akiknek a Nébih által megadott virágzó tábláik vonatkozásában (35 000 tábla) kellett adatot szolgáltatniuk a permetezésekről, a lombtrágya kijuttatásáról, illetve a növénykultúrákban előforduló csávázószerekről.

A méhészektől, illetve a termelőktől beérkezett adatokat a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Agrárgazdasági Kutatóintézete (AKI) elemezte statisztikai és térinformatikai módszerekkel.

Tavaly is hasonló

Az AKI vizsgálatai szerint a károsult méhészetek és méh­állományok száma csekélynek bizonyult az országban található összes házi méhállományhoz képest. Összességében a méhpusztulás hatása az állományi adatokban nem érhető tetten. Az egyes kemikáliákra vonatkozó vizsgálatok eredményei alapján pedig nem tudtak markáns megállapítást tenni a méhpusztulás és a kijuttatott növényvédő szer közötti összefüggésekre vonatkozóan.

Több tényező

A méhek megfogyatkozásának a hátterében rendszerint több tényező együttes hatása állhatott, amelyeket 2020-ban is tovább vizsgál a Nébih.

A 2019 elején történt, fipronillal szennyezett állatgyógyászati készítmény okozta méhmérgezést nem számolva, az év során tapasztalt méhpusztulások, méheltűnések száma tavaly az előző évihez hasonlóan alakult. A Nébih adatai szerint 2019-ben összesen 78 méhmérgezésről érkezett jelzés a megyei hatóságokhoz, amely 114 méhészt, 9451 méh­családot érintett. Ezekkel összefüggésben 265 növényi mintavétel történt. A korábbiakhoz hasonlóan csak az esetek kis százalékában lehetett egyértelmű kapcsolatot találni méh­mérgezés és növényvédelmi kezelés között, ez minden esetben szabálytalan és felelőtlen munkavégzés eredménye volt.

Forrás: boon.hu

2020.05.06.